17/666

A ‘kispróza’ címke alatt található cikkek

Horváth Imre Olivér

Próza

17/666

Mindig kissé bágyadt volt, és furcsa, hörgő hangokat adott ki magából. Azt mondta, az orrsövényével van valami gubanc, én valami pszichés rendellenességet feltételeztem mögötte. Talán Tourette-szindróma. Kényelmetlen lehetett számára, amikor előttem egy évvel tanult róla a suliban. Egy évvel voltam fiatalabb. Kedveltem a társaságát, mert okosabb voltam nála. Leültem mellé az ülésre. A busz elindult, [...]

Hutvágner Éva

Próza

Lépések

Kis vágyakkal előre. Csak egy és egy lépést előre. Hatalmas erővel, nem érezve semmit. Semmit nem érezve, halkan dudorászva zümmögve dudorászva. A kis lépések hatalmas, nekifutásos erejével. Nem terjed tovább, benne marad minden egyes gyors és rövid mozdulatban minden hatalmas energianyaláb. Minden mozdulat gondolatban fut tovább, csak halkan továbbdünnyögve a megkezdett lendülettel, halkan csak kis [...]

B. Horváth László

Próza Vers

örömóda

Lángolj fel a lelkünkben szép Margó néni kérem szépen a gyógyszerem tessék ideadni az adagom te aljas szuka tudom ám mik ezek a bogyók ezek zavarják össze a fejem nem voltam én mindig ilyen mint apró kis gyermek anyukámék szerettek az uránatomok feleztek a sejtek kettéestek és és láttam én láttam doktor professzor nobel-díjazott ÉN [...]

Patkó Levente

Próza

Cluny

Odakint már két napja zuhogott, mintha megjött volna a monszun itt északon. Az őszes idős férfi az ablakából figyelte a szakadó csepperdőt. Halkan kopogtattak. Hallotta, de nem válaszolt semmit. Nem jött újabb kopogás, hanem a hatalmas faajtó megmozdult. A bejövő férfi sokkal fiatalabb, bár szintén őszes volt. – Szörnyű ez az eső – mondta a [...]

Troszt Marcell

Próza

Tükörképemmel

Ma reggel visszabeszélt a tükörképem. Nem igazán tudtam mire vélni, ezért megengedtem egy biccentést, és dolgomra mentem. Aznap este, (mert az nap még este is volt) megint csak ellenkezett. Hova tovább egyenesen nekem támadt. Most szerinted ilyenkor mi van? Én beszélek a tükörből, vagy mégis mi történik? Vagy ő akkor most valaki? Ő most él? [...]

Markó Anita

Próza

Térképszéli jegyzetek 2.

Kavicsokat gyűjtök a tengerparton. Szeretem őket. Bennük van az egész tenger. A víz munkája. A szikla és a hegyi patak, ami legörgeti a torkolata. A hullámok és a morajlás. A tengeri vihar és a parton megtörő víztömeg. A sós pára és a forró homok. Az embernek csak a tenyerébe kell fognia, és jó alaposan megnéznie, [...]

Szili Szabolcs

Próza

a kritika

- Figyelj. Látom hogy igyekszel, és látom hogy van benned kitartás, és némi tudás is szorult beléd. De ez, tudod, manapság már nem elég. – Mivan? – Tudom, te próbálkozol, és látom a javuló tendenciát, és értékelem is. Talán pár év múlva, hogyha egy kicsit kiforrottabb leszel, és megtalálod a helyedet, akkor talán majd. Talán. [...]

Markó Anita

Próza

Térképszéli jegyzetek 1

A sóhajtás természete Az egész úgy néz ki, hogy te sóhajtasz, a tüdődből kiáramlik a levegő és csatlakozik a kósza szellőhöz, ami az imént meglegyintette a hajadat, majd végigrohan az utcán, kirántja a férfi kezéből a 65 centes bélyegeket, végigsodor egy elhagyott szalvétát az úton; aztán felborzolja a fák levelét, innen belekapaszkodik a hegyről aláomló [...]

Troszt Marcell

FÉL folyóirat

A régidet

- És akkor megkaphatom a régidet? – Nem. – Miért? – Mert majd szeretném eladni. Nem kaphattam meg. Nem mintha számítana, de ha csak egy percig fáj valami, akkor is fáj. Nem is jobb, mint az enyém, de a gesztus jólesett volna. Ne is kérjem, inkább ajánlja fel. Nem-nem. Az nem korrekt. Miért tenné? De [...]