Medina Carmennek

Kisvendéglő. Három férfi ül az asztalnál. Az első kettő, amelyik oldalt ül a közönséghez képest, issza a sörét. A harmadiknak, mely szemben van, nincs korsója. Beszéd közben végig a korsójukat bámulják, a harmadik az asztalt.

1. férfi: Az emberek nem becsülik meg a pofont, amit kapnak tőlem.

2. férfi: Haza akarok menni.

3. férfi: Kérek egy sört.

1. férfi: Nem becsülik meg.

2. férfi: Mindenki haza akar menni.

1. férfi: Létrafóbiám van.

3. férfi: Kérek egy sört a szívemhez.

2. férfi: Sevillába, Párizsba, Londonba. Haza akarok menni.

1. férfi: Sehol nem becsülik meg.

2. férfi: Sevillában, Párizsban, Londonban. Ott vannak csak igazán jó mulatók.

3. férfi: Kérek.

1. férfi: Felmásztam. A létrára. Nem szeretek pofozkodni.

2. férfi: Jó mulatóban jó nők vannak.

1. férfi: Nem tudom, miért tettem. Felmásztam, leestem.

3. férfi: Kérek.

Ülnek. Csönd. 1. és 2. férfi iszik.

2. férfi: A jó nők galambokat tartottak a mulatóban.

1. férfi: Nyár volt.

2. férfi: A galambok tojást tojtak.

1. férfi: Félhomály volt.

Közeledik egy pincérnő. Észre sem veszi, hogy a harmadik férfinek nincs söre.

Pincérnő: Önök közül ki kért még sört?

1. férfi: Megcsókoltam.

2. férfi: Palermóban, ’96-ban.

1. férfi: Neki is létrafóbiája volt.

2. férfi: Galambtojást tojtak.

3. férfi: Kérek.

2. férfi: Finom a galambtojás.

1. férfi: Bele akartam harapni az arcába.

2. férfi: Galambtojást ettünk.

3. férfi: Kérek.

Pincérnő: Maguk idióták.

Lerakja a sört, el. A harmadik férfi mohón nyúl utána, iszik.

3. férfi: Finom a sör.

2. férfi: Az iszákosok a pokolba kerülnek.

1. férfi: Bele akartam harapni a vállába.

3. férfi: Finom a sör.

2. férfi: A pokolban nincsen galambtojás.

1. férfi: Fel akartam pofozni. Nem becsülte volna meg.

2. férfi: A pokolban nincsenek jó nők.

1. férfi: AIDS-es volt.

3. férfi: Az írek zöld sört isznak.

1. férfi: A válla is AIDS-es volt.

2. férfi: A pokolban semmi nincs.

1. férfi: A vére is AIDS-es volt.

3. férfi: Ne adj okot egy írnek a bosszúra.

2. férfi: A pokol unalmas.

1. férfi: Tudom, hogy AIDS-es volt.

3. férfi: De a sörük finom.

Isznak.

Zöld.

Isznak.

1. férfi: Létrafóbiám van.

2. férfi: Sevillában, Londonban, Párizsban.

3. férfi: Finom a sör.

Isznak.

1

A legrosszabb dolog, ami az emberrel történhet,
ha eljegyzi magát az idővel.
A bizarr mutatókkal meg a monoton kattogással.
Én Rómában a színekkel léptem házasságra,
s hagytam, hagyj sodorjanak az árnyalatok.
Reggelente zsongva kívánták egymást,
én egyetlen pasztellmadaraim.

2

Azt mondtad, hogy mi mindannyian
én és mi, te és ti, ő és ők
egy koordinátarendszer három bázisvektorának végpontjai vagyunk
és hogy végtelen kombinációinkból leírható az egész világegyetem.
Az E/4. pedig maga az isten,
mert ő nem közösködik senkivel.

Illusztráció: Pap Emese

(Fél)elem

Szabályos redőkbe rendezgetem a paplant,
amikor aranyfóliává vedlik minden érintés,
mellyel betakarsz.
Akkor az ujjbegyeidtől félek a legtisztábban.
Úgy, ahogy csak a részecskék tudnak félni.
Az Ősrobbanás után mikroszekundumig szabadok a kvarkok¹,
aztán örökre bebörtönzik magukat,
különben nyolcvanhatszoros lények keletkeznének.
Rettegnek a lényektől.
A magzat is talán azért sír fel, mert egy nyitottabb világba érkezik.
Nem félünk addig, amíg nem tudunk a végtelenről
először fullasztónak érezzük a bezártságot
aztán újra borzongat a téridő kilenc dimenziója,

a halott szuperszimmetria
és a ködkamra.
Leginkább a téridő kilenc dimenziója.

¹-A kvarkok a protonok és neutronok alkotóelemei. Szabad állapotban nem találhatóak meg, a részecskegyorsítókban elsősorban a szabaddá tételükön fáradoznak, eddig sikertelenül

Megjelent: FÉL III. évfolyam 2. Szám (8.-9. oldal)